Erdei fülesbagoly számlálás – Segíts Te is!

with Nincs hozzászólás

Tavaly januárban beszámoltunk róla, hogy több másik település mellett Túrkevét és Kisújszállást is elfoglalták a fülesbaglyok, és a város közterületein több száz példányt számoltak meg a helyiek. Az invázióval kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy bár a madarak elsőre félelmetesnek tűnhetnek, jelenlétük semmiféle fizikai veszélyt nem jelent az emberekre, háziállatokra vagy kis kedvencekre.

A szakértők egyelőre csak találgatnak azzal kapcsolatban, hogy miért is jelennek meg a városok közterületein ebben az időszakban tömegesen az állatok. Feltehetőleg arról lehet szó, hogy a környék mezőgazdasága főleg hagyományos állat- és növénytermesztésből áll, ami kedvez a rágcsálószaporulatnak. Éjjel a környező földterületeken vadásznak, nappal viszont a város fáin pihennek, valószínűleg azért, mert itt könnyebb elbújni, és nem kell félniük azoktól a nagyobb testű ragadozómadaraktól, amelyek veszélyt jelenthetnek rájuk.

Jó ez nekünk?

A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos, ezért a település, a térség, az ország egész lakosságának jól felfogott érdeke! Ez annak köszönhető, hogy a telelő erdei fülesbaglyok mindegyike napi két-három (kemény fagyok idején akár négy-hat) kisrágcsálót is elfogyaszt.

Száz madárral és három hónapnyi teleléssel számolva az általuk biológiai úton eltávolított, mezőgazdasági kertevő egerek és pockok száma 18-27000 (36-54000), nem számolva a már néhány hetesen korában ivaréretté váló kisrágcsálók utódait – melyekkel ez a szám nagyságrendekkel nagyobb. Ha a baglyok (és más ragadozómadarak) nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, a feladatot mi csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével, és akkor is csak részben tudnánk megoldani.

Mi a célja?

A telelő erdei fülesbaglyok lakossági felmérése kettős célt szolgál. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztatja is az embereket erről a különleges állati viselkedésről, arra buzdítva gyerekeket és felnőtteket, hogy még több időt a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezve közösen tegyünk hazánk gazdag madárvilágának védelme érdekében.

Ki vehet részt benne?

Bárki, mivel a felméréshez nincs szükség különleges madártani ismeretre vagy felszerelésre, ráadásul a vizsgálódáshoz el sem kell utazni a városból, a faluból.

Az MME az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, így gyakorolva az elektronikus eszközök, az okostelefon és az internet együttes terepi használatát is.

Hogyan és hova jelentsem az adatokat?

Az adatok rögzítésére és beküldésére két adatlapforma is elérhető, ezek a szükséges tájékoztatást is tartalmazzák:

Amint azt a rutinos adatgyűjtők már jól tudják, „a nulla adat” is adat! Ez ebben az esetben annyit jelent, hogyha valaki nem talál nappalozó erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen (amelyet alaposan átnézett!), az is küldje el tapasztalatait, mert hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat!

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok is megjelenhetnek a nappalozóhelyeken, akár az előbbi faj egyedei közé vegyülve, akár azoktól elkülönülve. Ennek értelmében az erre vonatkozó megfigyeléseket is (réti fülesbagoly, kuvik stb.) is köszönettel fogadják.

A tavalyi felmérés eredményét itt lehet megtalálni, ez jó kiindulást jelenthet ahhoz, hogy az ön környezetében merre érdemes keresni az állatokat.

További információ: MME

 

Forrás: Magyar Madártani Egyesület

Fotók: MME, Orbán Zoltán

Leave a Reply