Bakancslista

Ősöreg magyar fák – vajali szürke nyár

A szürke nyár (Populus  canescens) egy hibrid faj: a rezgő és a fehér nyár kereszteződéséből jött létre, úgynevezett spontán hibrid.  Közép- és Kelet Európa lakója. Magyarországon őshonos, főként az Alföldön található meg.

A száraz homoktól a hullámtérig sokféle helyen előfordul, gyökere mélyre hatol. Leginkább az olyan talajt kedveli, amelynek jó a vízellátása.

Termetes fa, 15-50 méteresre is megnő, törzsének átmérője elérheti a 2,5 métert. A kérge sima, a fehértől zöldesig vagy sötétszürkéig terjedő színnel. A levelek mérete még az egyes fákon is nagyon eltérő lehet, tojásdadok, szélesek, de nem annyira karéjosak, mint a fehér nyáré. Lecsüngő barkáik kora tavasszal nyílnak. A porzósak szürkék, piros torkúak, a termősek zöldek. Termése barkában álló apró zöld tok. Magvai fehér repítőszőrösek. Fája nem túl jó minőségű puhafa, amiből használati eszközöket, dobozokat, gyufát, papírt készítenek. 

Látogatóban hazánk legnagyobb szürke nyárfájánál

Magyarországon a ma ismert legnagyobb törzskerületű ilyen fa – A vajali szürke nyár, szintén egy igencsak nedvesnek mondható környezetben nőtte ki magát ilyen szép nagyra. Korát 150-300 évesre becsülik, magassága 18 méter, törzskerülete 910 cm. 

Élőhelyét a Vajal-forrás táplálja. Vizenyős és ingoványos, amely mára már kevesebb, mint egy hektáros területre zsugorodott vissza. Körülötte szőlőskertek, gyümölcsök, hétvégi házak, művelt földek terülnek el. Korábban a szürke nyárt néhány fajtársa és füzek sokasága szórakoztatta. Aztán egyre kevesebb és kevesebb lett a lakótársa. A Bakonyt és a Vértest elválasztó Móri-árokban kicsinyke szigetként bújik meg ez a múltba visszarepítő, bozótos kis rész, amelynek határa egyre beljebb és beljebb tolódott. Ezért a Móri-árok Természeti Öröksége Alapítvány kezdeményezésére Mór Önkormányzata helyi védettség alá vonta a területet.

Szöveg: SZTK – Tisza-tó élővilága nyomán
Kiemelt kép: Az Év Fája

Ez is érdekelhet