Élet-Módi

Csigakaviár

A csiga már a rómaiak korában is rendkívül elterjedt, először a főúri lakomákon, később azonban az egyszerűbb emberek asztalán is felbukkanó csemege volt.

A beszámolók szerint a csigát étkezési célokra már az ókorban is tenyésztették.

Újkori elterjedésük – a múlt század nyolcvanas éveiben bukkantak fel a gasztronómia színterén – a francia konyhának, közelebbről pedig egy soisson-i cégnek, a De Jaegernek köszönhető, mely már az újabb évezredben indította hódító útjára a 3-4 milliméter átmérőjű tojásokat.

A csigakaviár beszerzése időigényes és sok kézimunkát igénylő feladat még a tenyésztelepeken is. Egyetlen, a kereskedelemben kapható, 40-50 grammos üvegcse megtöltéséhez is akár 100 csigának a tojását kell összeszedni. 

A kis gyöngyök alapvetően semleges ízvilágúak, s éppen ezért annyira keresettek a legnevesebb éttermek, konyhafőnökök által, felhasználthatóságuk ugyanis nagyon széles, sokféle ízesítéssel kerülhet az asztalra, előételként, pirítóson sűrű tejföllel, halak, húsok kiegészítőjeként, de akár édességek, desszertek kísérőjeként is. 

A fenti francia cég mellett az utóbbi években megjelentek az olasz, a brit és a Benelux államokbeli termelők is, sőt már hazánkban, Bátonyterenyén is található csigakaviárt előállító üzem.

Szigeti Edit – borravalo.hu nyomán
Fotók: Molnár Dániel

Ez is érdekelhet