Természetbulvár

Növekszik az ASP esetek száma

Erősen nőtt az afrikai sertéspestissel fertőzött esetek száma Kelet-Európában, 2020. első negyedévében – írja a Nimród Vadászújság.

Az Európai Unió és az Állatbetegségek Értesítési Rendszere (Animal Disease Notification System – ADNS) által gyűjtött adatokból kiderül, hogy 2020. első negyedévében összesen 4085 afrikai sertéspestises esetet dokumentáltak Európa-szerte. Ezen esetszám kiteszi a 2019-ben azonosított összes megbetegedés 60%-át. A lengyel és a magyar arány ennél jóval magasabb, itt a 70%-ot is eléri. Romániában pedig meghaladja az 50%-ot.

Berek grafika – Forrás: ADNS

Intenzívebb vadászat

A számok értelmezésekor érdemes megjegyezni, hogy a magasabb értékek hátterében az elrendelt tervszerű vaddisznó vadászat, valamint az elhullott állatok intenzívebb keresése áll. Azon az európai országok ahol hajlamosak többet tesztelni, az esetszámok növekedése törvényszerű, míg Ukrajnában és Fehéroroszországban, ahol kisebb a felderítésre eső fókusz, alacsonyabb szinten maradhat a fertőzöttségi arány.

Nyugalom a házisertés “fronton”

Annak ellenére, hogy a vaddisznó esetszám jelentősen növekszik, a házi sertések helyzete viszonylag nyugodt volt. Az év első negyedévében összesen 214 esetben állapítottak meg ASP fertőzés, ami az előző év összes fertőzésének 11%-át teszi ki. Ezen gazdaságok többsége Romániában található, jellemzően háztáji sertéstelep volt. Magyarországon egyetlen sertéstenyésztő telepen sem volt kimutatható a fertőzés, az év első három hónapjában.

Berek grafika – Forrás: ADNS
* A második ASP esetet Lengyelországban Április legelején jelentették, így az már a második negyedévi statisztikában szerepel

A második negyedévre vonatkozó előrejelzések a számok jelentős növekedését jelzik.

Erősen fertőző

Az afrikai sertéspestis a házi sertések és vaddisznók heveny, lázas általános tünetekkel, test-szerte vérzésekkel járó, vírusos betegsége. A kórokozó vírusra jellemző, hogy ellenálló képessége a környezeti hatásokkal szemben igen nagy, nem hőkezelt termékekben, illetve nem ártalmatlanított sertés- vagy vaddisznóhullában hónapokig fertőzőképes marad.

A betegség különös veszélye, hogy az élő sertések vagy az azokból előállított termékek kereskedelme, valamint a vaddisznók mozgása révén országhatárokra tekintet nélkül, igen gyorsan továbbterjed. A betegséget okozó vírus a beteg állatról másik állatra testváladékok vagy vér útján közvetlenül is terjed. Ezen kívül ragályfogó tárgyakkal, valamint a fertőzött állatok húsával és abból készült termékekkel is nagy távolságokra elhurcolható. A házi sertés állományok elsősorban fertőzött vaddisznókkal való kontaktus révén, beteg házi sertéseknek az állományba történő behozatalával, illetve állati eredetű terméket tartalmazó élelmiszerhulladék etetésével fertőződhetnek, de szerepe lehet a vírus mechanikus átvitelében bármilyen, a fertőzött állatok gondozásakor használt eszköznek, vagy akár ruhának.

A fertőzött állatok 90 %-a 3-5 napon belül elpusztul, azonban egy állományon belül egyszerre az állatoknak csak kb.10-15%-a fertőződik meg.

Forrás: PigProgress, Nimród Vadászújság
Kiemelt kép: Pig World

Ez is érdekelhet