Hirdetés

Tegnap végre megérkezett, amire sokan hetek óta vártak a Felső-Tiszánál! Az előző napok megfigyelései alapján (három helyszínen is alig mutatkozó rajzásokat láttak) nem gondolták a szakértők, hogy ilyen csodában lehet részünk, ilyen hamar, adta hírül a Hortobágyi Nemzeti Park, a közösségi média oldalán.

Hirdetés

Tivadarnál tegnap délután 5 óra után jelentek meg az első tiszavirágok. Fél 6 körül már több ezres nagyságrendben repültek a folyó teljes szélességében. Ekkor már a híd lábára kapaszkodtak ki a hímek vedleni, hogy utána „új ruhájukban” kereshessék meg párjukat.

A képen a következők lehetnek: fa, égbolt, túra/szabadtéri, víz és természet

Igazán nagy intenzitással fél 7-től repültek, amikor több millió kérész, mintegy felhőként keringőzött a Tisza fölött. A folyó mente hangos volt az apró szárnyak zizegésétől és a levegőben jól érezhető volt a tiszavirágok által kibocsátott feromon illata. Az alkonyati mutatvány fél 8 táján csendesedett el a Tivadar és Kisar közötti híd környékén.

A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember és túra/szabadtéri

Vásárosnamény és Szatmárcseke térségéből is hasonló erősségű tiszavirágzásról adtak hírt a nemzeti park megfigyelő kollégái.

A képen a következők lehetnek: égbolt, túra/szabadtéri, természet és víz

Reméljük, ma is hasonló élményben lesz részünk! ?
Ha tehetik, látogassanak el az idei tiszavirágzás és egyben a Felső-Tisza utolsó helyszínére!

A Berek helyszínjavaslata a Hortobágyi Nemzeti Park tájékoztatása alapján IDE kattintva elérhető.

Hungarikum

Ahogyan arról korábban a Berek is beszámolt, a tiszavirág a legfiatalabb a Hungarikumok között.

A tiszavirág (Palingenia longicauda) a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 cm-es, a fehér farksertéivel 12 cm hosszú is lehet. Két pár szárnya egyenlő alkotású, hártyás, gyengén recézett, világos-barna színű. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. Egy nőstény általában 7-8000 db petét rak a víz felszínére, melyek a fenékre süllyedve kezdik meg lárvaéletüket. A lárvák az agyagos aljzatba fúrják magukat és az iszap szerves korhadékával táplálkoznak. Az egyedfejlődésük 3 évig tart, s közben kb. 20-szor vedlenek. A lárvák növekedése a hőmérséklettől nagymértékben függ. Befejeződése váltja ki a rajzást, mely meleg, szélcsendes időben a legzavartalanabb.  

Forrás: HNPI Facebook
Fotók: Hunyadi Tünde – HNPI

Ez is érdekelhet